2010. augusztus 31., kedd

Interjú Kazal Kolossal

A Kiadókkal készített beszélgetések sorozatát ezúttal a Varázsbetű Programcsalád  vezetőjével, Kazal Kolossal beszélgettünk. 
A Varázsbetű  Programcsalád az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nyújt segítséget. Kézenfekvő, hogy számukra  a hangoskönyv is nagyszerű szórakozási és fejlesztési lehetőséget is kínál. Innen jött az ötlet, hogy elkezdenek hangoskönyv-kiadással is foglalkozni, vagy más megfontolásból indították el?
Valóban az volt a célunk, hogy a diszlexiás gyerekek kezébe adjunk hasznos és értékes segítséget. Az első gondolatunk nem pusztán a szórakoztatás, hanem inkább a tanulás segítése volt, ezért készítettük el első hangoskönyvünket, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét, mely a legtöbb iskolában kötelező olvasmány, és terjedelme, régies nyelvezete miatt sok gyermek számára nehézséget jelent.

Milyen előzetes érzéseik voltak a leendő hangoskönyvek sikerével kapcsolatban?
Azt reméltük, hogy a kötelező olvasmányok iránt folyamatos érdeklődés jelentkezik majd, és ez valóban így is történt. A szülők tudják, hogy így segíthetnek gyermekeiknek.
Mi alapján válogatták össze a kiadásra került könyveket?
Elsősorban gyerekek számára készítünk hangoskönyveket, részint meséket, részint kötelező olvasmányokat, de belekezdtünk egy szórakoztató ifjúsági sci-fi sorozat elkészítésébe is, Nemere István regénysorozatát rögzítjük, mely három jó barát űrbéli kalandjairól szól. Az első két regény már megjelent, a harmadik nyomdában van, a negyediknek pedig elkezdtük a felvételeit.
Az eddig megjelent hangoskönyveket mind Hatás Andrea olvassa fel. Hogyan találtak rá, hogyan esett rá a választás?
Andrea csodaszép magyarsággal beszél, és mély átéléssel adja át a leírt szöveget. Az ő szájából minden szereplő más és más hangon, új karakterként szólal meg. Erre ilyen magas színvonalon csak nagyon kevesen képesek. Ezért választottuk őt A kőszívű ember fiai előadására. A többi pedig már magától jött, hiszen Andreával jó és könnyű együtt dolgozni, hiszen nagyon igényes a munkájára.
Ettől függetlenül nézelődünk másfelé is, egyik hamarosan megjelenő meselemezünk előadója például Malek Andrea lesz.

Ön szerint mi a legszebb és a legnehezebb dolog a hangoskönyv-kiadásban?
A legszebb, hogy olyan gyerekek számára tesszük elérhetővé az irodalmat, akik számára olvasási problémáik miatt ez a szórakozási forma szinte elérhetetlen. A legnehezebb pedig talán az, hogy a hangoskönyvek illegális másolása és terjesztése az interneten sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos, papíralapú regényeké.

Milyen visszajelzések érkeztek a hangoskönyveikkel kapcsolatban?
Az olvasók, hallgatók szeretik a hangoskönyveinket, gyakran kapunk olyan leveleket, melyben a kötelező olvasmányok feldolgozásának folytatására biztatnak minket. Sajnos ez nem mindig olyan egyszerű, van amikor szerző jogi akadályba ütközünk, máskor az egyre inkább szétágazó középiskolai tantervek jelentenek problémát.
Ön szokott hangoskönyvet hallgatni? Van  kedvence?
Igen, én magam is hangoskönyv-rajongó vagyok, sokat és sokfélét hallgatok, elsősorban a kocsiban, vezetés közben. A kedvencem mindig az, amit éppen hallgatok, de nagy élményt jelentett számomra – természetesen a saját lemezeinken kívül – a Tüskevár feldolgozása, a Harry Potter regények, illetve Csernus Imre és Esterházy Péter könyvei.
Milyen kiadványok megjelenését tervezik a közeljövőben?
Ahogy már említettem, folytatjuk Nemere sorozatunkat, mely összesen hat lemezből áll majd. Megjelenés előtt áll egy Móra Ferenc Mátyás meséiből készített válogatáslemezünk, melyen Malek Andrea mesél, szintén már a nyomdai munkálatok alatt van egy ismeretterjesztő írásokat, érdekességeket tartalmazó lemezünk, valamint folytatjuk mesesorozatunkat Hatás Andreával, hamarosan Andersen meséiből jelentetünk meg egy válogatást. Folytatjuk a kötelező olvasmányok feldolgozását is, de erről jelenleg még nem árulhatok el részleteket.

2010. augusztus 25., szerda

AJánló: Terheskönyv kispapáknak

Kispapa: fn, az ember nevű élőlény olyan formájú megjelenése, mely gyakran, de csak átmenetileg jelenik meg a természetben.

Háromféle előfordulási formája lehetséges: kifejlődés alatt álló kispapák, kifejlett példányok és kiöregedett kispapák.
A kifejlett példányok mindösszesen 9 hónapig maradnak ebben az állapotban.
Előfordulási helyük: szinte kivétel nélkül a kismamák mellett lelhetők fel.

A tudományos irodalom számos könyvvel látta már el a kismamákat, azonban a kispapák gondozásához nem találunk irodalmat, kivéve egyet: Frank Mungeam Terheskönyv kispapáknak című alkotását.
Ugyanis a kifejlett példányok sok új élménnyel találkoznak a kifejlettségük szakaszában, ezért szükségük lehet egy kis útmutatóra:

Az első ilyen sokk akkor éri a kifejlődés alatt álló kispapákat, mikor megtudják, hogy a velük párban vadászó kismama kismama lett. Ez az a pont, amikor a kifejlődés alatt álló példányok kifejlett kispapákká válnak. Még ezen a napon (időnként előfordul a természetben, hogy még abban az órában) a kispapa komoly próbatételen megy keresztül: szomjúságukat ösztönösen alkohollal kívánják csökkenteni.

Figyelmeztetés a kismamáknak, hogy tegyenek el minden, a kispapa útjába kerülő gereblyét és kapát és egyéb veszélyes szerszámot, mert a hír hallatára szomjúságát csillapító kispapák gyakran kerülnek összetűzésbe eme eszközökkel.

A kifejlett kispapaság 9 hónapja alatt olyan további nehézségbe ütközhet a kispapa, mint a kismama különös evési és egyéb kívánságai, annak külsejének jelentős megváltozása vagy éppen olyan kihívások, mint a gyerekszoba összeállítása és minden lehetséges akadály és veszélyes tárgy eltávolítása a lakás elérhetetlen zugaiból is.
Ez persze csak egy kis ízelítő volt abból, mi mindennel találkozik a kispapa kifejlettsége idején, de ha többet szeretnének tudni erről, hallgassák meg a hangoskönyvet, hogy szakértőkké váljanak a saját vagy kismamák esetén saját egyedi kispapájuk gondozásában.

2010. augusztus 23., hétfő

Nyerj letölthető hangoskönyvet!

Soron kívüli bejegyzés!

Az utóbbi időben egyre többször piszkáltunk benneteket, hogy ne csak gondoljátok, de mondjátok is ki a véleményeteket, hiszen tudjuk, hogy van nektek olyan :), csak még nem szoktuk meg, hogy bátran el is lehet mondani.

A Facebook-oldalunkon vannak Lányok, akik nagyon szorgosan és lelkesen beszélgetnek velem, (talán) egymással is hangoskönyvekről, művekről, és ezért nagyon büszkék vagyunk rájuk.

Itt a blogon azonban - tudom, hogy van véleményetek, mégis- nagyobb a csend.

Szóval hogy egy kis bátorságot öntsetek belétek, kedves Olvasók, azt mondom, így ezen a fura hétfőn, hogy bárki, aki mostantól kommentálja bármelyik eddig megjelent írásunkat - akár vitatkozik vele, vagy egyetért, vagy hozzáteszi a saját meglátásait, esetleg kritizálja az ott leírt szöveget, a neve bekerül a kalapba és szeptember 6-án véletlenszerű sorsolással egy letölthető hangoskönyvet "vihet haza".

2010. augusztus 19., csütörtök

Gyorshajtás elleni védelem

Kedves új ismeretség nekünk az Apaportál. Éppen az oldalukat böngészgettem, mikor feltűnt a Gyorshajtás elleni védelemről szóló cikkük. Az ember agya érdekes dolgokra képes, nekem persze rögtön összekapcsolódott ez a hangoskönyvekkel.

Innentől már lehet tudni, miről lesz szó ebben a bejegyzésben, mint egy rossz akciófilmben az első 3 perc után, de azért nézzük csak, mi fog ebből kisülni.

A hangoskönyv egyik leggyakoribb felhasználási területe a gépkocsi. Használói lehetnek elfoglalt, fontos emberek, akik a nap jó részét, ha nem az egészet az autóban töltik, A-B-C-...-Z pontok között cikázva.
Vagy éppen teljes munkaidejüket a kamionosok vagy a fuvarozók, vagy éppen a futárok. Vannak is nemhivatalos változatok arra nézve, hogy a hangoskönyvek létalapja a kamionokban született meg hajdanán.

A városokban sok a dugó. Kisebb városokban nem annyira, de ott meg sokat kell autózni egyik helyről a másikra,mivel a tömegközlekedés nem annyira kiépített, mint Budapesten.

Ebből a két tényből, hogy sokat ülünk autóban, ami a dugóban helyezkedik el, egyenesen következik, hogy ez egy holtidő.

Értelmetlen, bosszantó, utálatos.

Mit lehet tenni, olvasni biztosan nem (bár hallottam egy lányról, aki Szombathely és Pécs között autózva rendszeresen olvasott a volánnál).
A rádiókat csak egy ideig bírja az ember, és akkor

taadáááááá

Van itt ez a hangoskönyv dolog.

Tökéletes megoldás.
Sőt, ahogy a címből is következik, a gyorshajtás ellen is beválhat.

Ugyanis egy jó regény hallgatása közben olyan módon tudunk belemerülni a regénybe, hogy annak felvesszük a ritmusát, élvezettel hallgatjuk, ízlelgetjük a mondatokat.

Más szóval nem kap el a gépszíj, nem doboljuk a ritmust a lábunkkal a gázpedálon.

Mit ajánlunk tehát autóban gyorshajtás ellen hallgatni?

Női sofőröknek vagy romantikus lelkületű férfiaknak: Alessandro Baricco: Selyem 
Lassú, álmodozós, erős hangulati ráhatással bíró mű, egy szokatlan szerelmi történet.
Még úgy 300 évvel ezelőtt eltöltöttünk vagy két órát lelkes esztétika szakos bölcsészekként, hogy vajon Baricco megüti-e szépirodalmi mércét, vagy még a lektűr világában marad. Szerintetek?

Szigorúan nappali vezetéshez: Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Éjszakai hallgatásra semmiképpen nem ajánlom, az egész történet egy vadászkastélyban játszódik, kétszereplős mű, a két férfi beszélgetéséből körvonalazódik két élet története.
Lassú, csendes, erősen lélekbemászó hallgatmány.

Rövidebb utakra, sok közlekedési  lámpával díszítve: Örkény István: Egypercesek és Van választásunk (További egypercesek)
Két közlekedési lámpa között  éppen meg lehet hallhatni egy-egy "örkényegypercest". Nem szaporítom tovább, szerintem tökéletes városi autózáshoz.

2010. augusztus 17., kedd

Rejtő-összes: Interjú Mojzer Mártával

Folytatjuk sorozatunkat, melyben a hangoskönyv-kiadással foglalkozó nagyszerű kiadók vezetőit kérdezzük a hangoskönyv-kiadással járó szépségekről és az ő kedvenc hangoskönyveikről.

Ezúttal Mojzer Mártával, a Kossuth Kiadó-Mojzer Kiadó vezetőjével beszélgettünk.

Mikor indult a Rejtő Jenő  hangoskönyv-sorozat?
2005-ben kezdtük el a Rejtő-sorozatot.

Eleve sorozatnak indult, vagy csak elkezdtétek és ez lett belőle?
Életműszerződést kötöttünk, ebből is következik, hogy az összes Rejtő művet ki szeretnénk adni. A sorozat gerincén található betűknek is jelentősége van. Most a REJTŐJENŐÖSSZ-nél tartunk.

A legtöbbet Rudolf Péter olvassa fel. Egyértelmű volt, hogy rá esik a választás, vagy volt-e "meghallgatás", vagy bármiféle "versenyeztetés"?
Mivel sokat mesélt arról, hogy egyik nagy kedvence Rejtő, egyértelmű volt, hogy Őt hívtuk először, és Ő lesz a sorozat fő hangja. Hozzáteszem, igazi színészi bravúrt igényel a látszólag könnyed szöveg, ami mögött valójában nagyon sok apró finomsággal kell megszólaltatni azt a rengeteg figurát, de erről maguk a színészek is szívesen mesélnek: Egy kis ízelítő Rejtő-hangoskönyveinkből, a Klubrádióban

Amelyeket nem ő olvassa fel, azok esetében mi alapján döntöttek a felolvasó személyéről?
Érdekes, hogy például a Piszkos Fred, a kapitány c. művet is Rudolf Péterrel szerettük volna elkészíteni, és azt mondta, bár nem szívesen adná másnak az egyik legjobb Rejtő címet, de szerinte Bodrogi Gyula hangjához jobban illene ez a karakter. Bodrogi Gyula arc poeticája az interpretálást illetően: „Rejtő halál komolyan mondja a legnagyobb baromságokat. És azt halál komolyan kell egy ilyen hangoskönyvben elmondani.”

Mely regényekkel folytatódik majd a sorozat?
A szőke cikon lesz a következő Kovács Patríciával, és az előző kérdésre visszatérve itt az történt, hogy Az ellopott futár után Kovács Patrícia jelezte számunkra, hogy kedvenc könyve Rejtőtől A szőke ciklon. Nem volt kérdés ezután, hogy ki olvassa fel. Csak az okozott egy kis nehézséget, hogy az esküvője előtti héten ért rá, így az esküvői előkészületek és izgalmak helyett csak olvasott-olvasott-olvasott…
Rengeteg javaslatot kapunk a folytatást illetően, nyereményjátékkal egybekötött szavazáson is folyamatosan jönnek a kedvencek, ez is meghatározza a sorozat folytatását.

Tudsz-e említeni érdekes esetet, vicces történetet, nagy bakit vagy éppen valamilyen technikai "baklövést"?
Reviczky Gáborral történt A három testőr Afrikában felvételén, hogy egyik nap olyan röhögőgörcsbe fulladt a felvétel, hogy aznapra le kellett állni a stábnak. A „bakiparádéba” is a legtöbb felvétel a Rejtő művekből került be, nem is annyira a bakik, mint a röhögésbe fulladt poénok miatt. Rejtő többedszerre olvasva is ugyanúgy megmozgatja a rekeszizmokat, és bizony kiderült, hogy egy-egy poén nagyobbat szól kimondva, mint olvasva.
Néhány baki a gyűjteményünkből:
Vidám percek a stúdióban Reviczky Gáborral
Rudolf Péter és a szlovák bennszülött


Neked melyik a kedvenced és miért?
Mindegyik eddig elkészült mű kedvencem, mindegyiket más miatt szeretek, van amit a sztori, van amit az előadásmód miatt. A hátralévők közül a Csontbrigád a kedvenc Rejtő könyvem.

Melyiket volt a legkönnyebb és a legnehezebb felvenni és miért?
Csak a legnehezebbet említeném: Azon a héten lett volna a Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára c. mű felvétele Kaszás Attilával, amikor örökre elment. Rudolf Pétertől nagylelkű gesztus volt, hogy később elvállalta Attila helyett, és a gázsiját is felajánlotta a Kaszás Attila Szellemi Hagyatékát Őrző Alapítvány javára (bankszámlaszám:11711009-20000741), de ugyanígy tett a rendező Magos György, és a stáb összes tagja is. Az eladott lemezek bevételéből a kiadó is támogatja az alapítványt. Lelkileg mindenkinek nagyon nehéz felvétel volt.

Mi a legnehezebb a teljes gyártás során (a mű kiválasztásától a polcokra kerülésig)?
Egy hosszú folyamat, amíg a polcra kerül a hangoskönyv, de minden téren professzionális csapat áll mögöttünk.A színészektől, a rendezőn a hangmérnökön keresztül, zenei szerkesztőig. A borítógrafikákat Korcsmáros Gáborék csapata, a színészek karikatúráját kiváló grafikusok, az utómunkákat a Drip csapata készíti. A gyártás után mehet a polcra az újabb hangoskönyv a sorozatból.

A legfrissebb Az előretolt helyőrség. Mesélnél róla pár mondatot?
Álljon itt csak ennyi, és ez magáért beszél: Reviczky Gábor "cukor nélkül szereti"...

2010. augusztus 12., csütörtök

A legjobbak kedvencei - Interjú a Titis Kft. vezetőjével, Hajós Erzsébettel

Interjú a Titis Hangoskönyvkiadó vezetőjével, Hajós Erzsébettel

A Titis Hangoskönyvkiadó a legelső hangoskönyvkiadók egyike, mára már közel ötven kiadvánnyal örvendeztetik a hallgatókat, és ez a szám szinte hónapról hónapra nő, fáradhatatlanul. A kis csapat jó érzékkel válogat a népszerű klasszikusok és a kevésbé ismert, de zseniális művek közül. A választás igényessége mellett a tartalomban sem ismernek kompromisszumot: kiadványaik legnagyobb része a teljes szöveget tartalmazza.
A következőkben egy interjút olvashattok a kiadó vezetőjével, Hajós Erzsébettel.

Hangoskönyvek.hu Online Áruház: Egyike voltatok az első hangoskönyvkiadóknak. Honnan jött az ötlet és egyáltalán: miért fogtatok bele?
Hajós Erzsébet: Nagyon egyszerű a válasz: nagyon szerettünk „hallgatni”. Lányaim a bakelitlemezes meséken nőttek fel, egyikük, aki most is tevőlegesen részt vesz projektjeinkben, addig hallgatta, amíg kívülről tudta valamennyit (legalább harminc centi magas lemeztorony). Én rádiójátékokon nőttem fel, de amikor hozzájutottam külföldi hangoskönyvekhez, és kölcsön kaptam egy ismerőstől a vakok és gyengénlátók számára felvett néhány regényt (akár 30 feletti magnókazetta formájában), rájöttem, hogy sokkal több irodalmat „fogyaszthatok” hallgatva, mintha meg kellene várnom, amíg van időm leülni olvasni. Egészen függővé váltam. Gondoltam, ha nekem nagy örömet okoz, hátha másoknak is. Már csak az volt a probléma, hogy a nagyobb terjedelmű művek vonzottak, és 30 feletti magnókazetta, vagy CD nem volt sem vonzó, sem megfizethető. 2002. második felében, amikor már elérhető áron lehetett MP3-as CD lejátszókhoz jutni, belekezdtünk a terv megvalósításába. 2003 januárjában felvettük az első hangosregényt, és augusztusban kiadtuk az első kettőt. Így kezdődött.

H. O. Á: A legnagyobb hangoskönyves kínálattal rendelkező kiadók közé tartoztok. Miben látod a sikeretek titkát?
H. E.: Értékes művek, értékes előadásban. Ezt a stratégiát igyekszünk követni, és beválik. Nagy százalékban adunk ki jól ismert regényeket, de nem mulasztunk el belecsempészni egy-egy kevéssé ismert gyöngyszemet, kortárs művet, hogy ”törzshallgatóinkat” ebbe az irányba is elcsábítsuk.

H. O. Á: Sokan még a mai napig ellenzik a hangoskönyveket. (Az okokat biztos Te is jól ismered: rövidítés, ellustít, rontja az élményt, stb.) Szerinted hol a hangoskönyvek helye, mi a szerepe az emberek életében?
H. E.: Az emberek sokfélék, és a hangoskönyvnek is különböző szerep juthat az életükben. A magam részéről, mint hallgató, azt kaptam és kapom a hangoskönyvektől, hogy az életemben óhatatlanul gyakran előforduló tartalmatlan, de szükséges elfoglaltsággal telő időt tartalommal tölti meg. Nem türelmetlenkedem várakozás, közlekedés közben, mert remekül szórakozom, hangoskönyvet hallgatok. Nem utálom többé a vasalást, mert végre nyugodtan folytathatom a megkezdett regényt, stb. Gyermekes ismerőseim, akiket már „megfertőztem”, nem indulnak el hangoskönyvek nélkül, ha azt akarják, hogy a gyerekek ne randalírozzanak a kocsiban. Iparművészek, rajzolók, kamionsofőrök a munkájukhoz hallgatják, elfoglalt managerek a kocsiban céltudatosan tágítják műveltségüket. És akkor még nem beszéltünk az idősebbekről, akik már nehezen olvasnak, a gyerekekről, akik még nehezen olvasnak. A gyereknek minden ellenkező elképzeléssel szemben a hangoskönyv az olvasáskészség szempontjából is hasznos, bővíti a szókincsét, megismerteti a szép, érthető beszéddel, felkelti az érdeklődését az irodalom iránt. De nagy élvezet remek előadásban meghallgatni rég olvasott regényeket, vagy kedves színészünk hangján meghallgatni valami. Adott élethelyzetben színházpótló.

H. O. Á: Mi az az egy-két mondat, amivel egy kétkedőt meggyőznél, hogy a hangoskönyv igenis jó dolog?
H. E.: Hát, amit az előzőkérdésre válaszoltam, az nem egy-két mondat. Inkább az ellenkezőjéről beszélek most. Aki még mindig azzal érvel, hogy tud olvasni, minek a hangoskönyv, annak nem tudok mit mondani. Csak azok lesznek a hívei, akik egy kicsit nyitottak az újdonságokra, és kipróbálják. De akik egy jó hangoskönyvet végighallgatnak, valószínűleg nem állnak meg annál az egynél.

H. O. Á: Milyen visszajelzések érkeznek a kiadványokkal, kínálattal kapcsolatban?
H. E.: Szerencsére tényleg csak bíztatást kapunk: csak így tovább. Nem érkezett egyetlen elmarasztaló üzenet sem a 7 év alatt. Leggyakrabban a Harry Potter folytatását reklamálják, de az csak félig a mi kiadványunk, a folytatásról nem mi tárgyalunk a jogtulajdonossal, és nem is mi döntünk, hanem a könyvek magyar kiadója, az Animus Kiadó. Még van remény a folytatásra.

H. O. Á: Mi alapján döntitek el, hogy mi legyen a következő mű?
H. E.: Mindig van a látóterünkben vagy egy tucat potenciális jelölt, de, hogy azok közül melyik fut be elsőnek, és melyik nem kerül sorra éveken keresztül, vagy tán soha, ezt sok körülmény befolyásolja. Vannak olyan szempontok is, hogy sok tragédia után legyen végre valami vidám, legalább egy ifjúsági évente, és ha lehet egy kortárs író is. És persze a jogok megszerzése is befolyásolja az ütemezést és a választékot. De nem egyszer egy esemény, vagy egy hirtelen benyomás kapcsán kerül előtérbe valami, amiről addig szó sem esett.

H. O. Á: Mi alapján és ki dönti el a felolvasó személyét?
H. E.: Hogy férfi, vagy nő, azt többnyire eldönti maga a mű. Csupa olyan színésszel van szerencsénk dolgozni, akik tényleg bármire képesek, de azt vesszük elsősorban figyelembe, hogy „mi áll igazán jól” nekik. Tragédia vagy komédia, esetleg filozofikus gondolatok tolmácsolása, szívesen szól-e az ifjúsághoz, stb.. A kicsi stáb közösen dönt.

H. O. Á: Vannak-e kedvenc felolvasók és miért?
H. E.: A mi előadóink mind nagyon kedvesek nekünk, csupa kedvenccel dolgozunk, így kerültek ide. Néha még a következő művet is úgy választjuk, hogy valaki már nagyon régen nem szerepelt, keressünk neki valót. De évről évre új előadókat is bevonunk, és ahogy megismerjük őket a munkában, azt is látjuk, ki nem vállalkozik szívesen hosszabb anyag felolvasására, vagy milyen jellegű műveken dolgozik élvezettel. Hiszen akkor lesz jó a hangoskönyv, ha az előadó is évezi a szöveget.

H. O. Á: A klasszikusok mellett (Szabó Magda, Márai) terveztek-e esetleg könnyedebb művekkel is megjelenni, például amilyen sikere volt annak idején a Harry Potternek, úgy mostanában a Twilight-regények ilyen népszerűek.
H. E.: A kiválasztást természetesen motiválja a népszerűség, de az első helyen az áll, hogy a szöveg tartalmas legyen. Hogy kibírja(m) a többszöri elolvasást, meghallgatást, és még a sokadiknál is adjon valami új, eddig fel nem fedezett meglepetést. Ehhez maga a történet kevés, a szövegnek kell előadásra méltónak lennie. Egyébként az én fogalmaim szerint könnyed a VII. Olivér (Szerb Antal), a Kísértet Lublón (Mikszáth), Az eltűnt miniatűr (Kästner), A születésnap (Petőcz András), A bogyósgyümölcskertész fia (Háy János) stb. A Harry Potter is ilyen, és a magyar fordítása is remek. A mai bestsellerek nagy részének szövege nem ilyen. Az általad említett sorozatból egyébként még nem vettem elegendő mintát, de stábunk e téren járatosabb tagjai egyelőre nem bíztattak ebbe az irányba.

H. O. Á: Mi a Te kedvenc hangoskönyved, és miért?
H. E.: Nem lenne elegáns válasz, ha azt mondanám, hogy minden kiadványunk kedvencemmé válik, mialatt elkészítjük, bár az állítás igaz. Ha címet kell mondanom, akkor Márai Rómában történt valami és Popper Péter Pilátus testamentuma kívánkozik ide. Mindkettőt úgy tartom számon, hogy az én „felfedezésem”. Nagyon kevesen ismerik, és még mindenki el volt ragadtatva, aki meghallgatta, és csodálkozva kérdezte, hogy nem ismerte eddig. Ezekről kaptam a legtöbb visszajelzést. Adtunk még ki egy-két ilyen „felfedezést”, bár a felfedezések nem hoznak anyagi sikert. Azért nem adjuk fel.

2010. augusztus 9., hétfő

Te és a hangoskönyvek