Problémamentes tanévkezdés – ha maradt még kötelező olvasmány…

Petőfi Sándor: János vitéz

Itt van az augusztus. Lassan vége a nyárnak. A tanulók nagy bánatára megkezdődik az iskola. Persze a gyerekek úgy vélik, hogy egy hónap, az azért egy hónap. Milyen sok idő van még addig. A szülők véleménye ettől merőben eltér. A rohanó idő nem csak a szünet, játék, bolondság vége miatt fenyegeti iskolásainkat. Ekkortájt a kötelező olvasmányok elolvasásának és az olvasónapló elkészítésének határideje is vészesen közeledik.

Sok esetben hallottam tanuló éveim során, hogy „minden nap elolvasok néhány oldalt és akkor minden gond nélkül végzek szeptemberig”.  Ez persze az első adandó alkalommal elmarad. Görgetik maguk előtt a feladatok sorát. Mert milyen dolog az, hogy még nyáron is tanulni kelljen… A fejlődő technika lehetőséget ad ilyen célokra is. Utazás vagy strandolás közben a fiataloknak ciki egy több száz oldalas könyvvel a kezünkben rohangálni. Viszont mindenki fülében ott van az MP3 lejátszó. Ezt hallgatva feltűnés nélkül, napról napra közelebb kerülhetünk a könyv végéhez. Hogyan? Hangoskönyvvel.

Egyik szülő sem szereti, ha gyermeke a könnyebb megoldás felé nyúl, és az eredeti olvasmány helyett egy rövidített verzióval próbál eleget tenni kötelességének. A hangoskönyvvel nem egy rövid, néhol hiányos és félreértelmezett verziót ismer meg gyermekünk a klasszikus irodalom kihagyhatatlan darabjai közül. Hanem eredeti formájában ismeri meg ezeket a műveket. Hallgatni könnyebb a lebilincselő történeteket és a könyv tartalma is jobban átélhető a felolvasó „hangjátékával” tarkítva.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Egy másik nagy probléma lehet egy szülő életében, ha gyermeke esetleg nem lustaságból küzd az olvasással, hanem rajta kívülálló ok miatt. A hangoskönyv bizonyítottan segít a diszleksziásoknak. Egy ilyen eszköz segítségével könnyebben és eredményesebben javítható az olvasási képesség. Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb lenne gyermekünknek, ha olvasás közben hallaná is a szöveget.

Tehát egy biztos, a szeptember csak rohan felénk. Viszont csak rajtunk múlik, hogy melyik utat választjuk a problémák áthidalására. A veszekedve megvásárolt és küzdelmek árán elolvastatott könyveket vagy a nyugodt és „család-barát” megoldást, a hangoskönyveket.

Öt tévhit a hangoskönyvekről, azaz miért (ne) adjunk a gyerek fülébe hangoskönyvet

Már jó pár éve annak, hogy az első hangoskönyvek Magyarországon is megjelentek, mégis még mindig érezhető némi ellenérzés a hangoskönyvvel kapcsolatban, főleg, ha a gyerekek, vagy a kötelező olvasmányok nem könnyű és fájdalommentes terepére tévedünk.
Nézzük az öt leggyakoribb tévhitet, ami a hangoskönyvek kapcsán felmerül:

• Ha a gyerekem hangoskönyvben hallgatja meg a kötelező olvasmányt, akkor az olyan, mintha lemásolná valakiről a kitöltött olvasmánynaplót.

A hangoskönyv hallgatása (ha az a teljes szöveget tartalmazza) teljesen egyenértékű az olvasási befogadással, csak éppen egy másik érzékelési területen zajlik. Míg külföldön a „füllel olvasás” már teljesen elfogadott dolog, itthon még mindig nem tekintik egyenértékű, de más módú befogadási formának.
Sokaknak, például az olvasási nehézségekkel küzdőknek vagy azoknak, akik a hallás utáni megértésben erősebbek, sokkal hatékonyabb formája lehet az olvasásnak, nem pedig annak ellenlábasa.

• Ha hangoskönyvet hallgat a gyerekem, akkor nem ismeri meg az egész művet.

Tény, hogy vannak rövidített változatú hangoskönyvek, ez esetben a lemezen nem a teljes mű hallható, csak annak egy kivonatolt, szerkesztett változata. Ez esetben is hozzáértő szerkesztők végzik el a műnek a hallgatásra szánt szerkesztését. Manapság, mivel az mp3 formátumban történő kiadás olcsóbb és megvalósíthatóbb, mint korábban, már nem szükséges „spórolni” a hellyel és a szöveggel. Emiatt a hosszabb művek ma már szinte minden esetben teljes hanganyaggal kerülnek forgalomba.

• A hangoskönyv hallgatása csak ront a mű befogadásán a monoton felolvasás és a rossz minőségű hang által.

A hangoskönyv „gyerekkorában”, mikor még elsősorban vakok és gyengénlátók számára készültek ezek a hallgatható könyvek, amatőr felolvasók vagy amatőr színészek olvasták fel a műveket. Még ma is hozzáférhetők ilyen hangoskönyvek, például a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében sok ilyen található. A kereskedelemi értékesítésre szánt hangoskönyvek nagy részét azonban ma már országunk legjobb színészei olvassák fel. Például remek felolvasó Reviczky Gábor, Galambos Péter (Galamb), Rudolf Péter vagy Für Anikó.

• A hangoskönyv hallgatása hátráltja a fantázia fejlődését, a könyv befogadását.

Azért, mert nem a belső hangunkon halljuk a szöveget, hanem egy képzett színész intonációjával és előadásában, a fantázia ugyanúgy működik: a szereplőket el kell képzelni, az eseményeket ki kel találnunk. Ráadásul a tudatos, átgondolt hangok, szerepek még segíthetnek is az egyes karakterek jobb elképzelésében.

• A hangoskönyv a vakok számára készült és azoknak, akik utálnak olvasni.

A vakoknak és gyengénlátóknak (és vegyük ide az időseket is, akiknek már a szeme hamar elfárad) valóban nagy segítség és nagy élvezet a hangoskönyv hallgatása.
Továbbá az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek, felnőtteknek is: képzeljünk el valakit, aki tiszta szívéből gyűlöli az olvasást, mert diszlexiás, nehezen olvas, nem is érti, mi a jó az olvasásban. Egyszer csak találkozik a hangoskönyvekkel és bumm! Rájön, micsoda csodás világ, mennyi fantázia, mennyi szépség van az irodalom világában. És számára egy életminőséget javító találmány ez.
Tehát valóban, lehet, hogy azoknak van, akik utálnak olvasni, csak ne feledjük: a hangoskönyv hallgatása is olvasás és pont az olvasást hivatott megszerettetni. És itt az olvasás alatt az irodalom befogadását, a művek megismerését értem.

10 hangoskönyv, amit feltétlenül .... 4. rész

Az első öt helyezés már elkelt.

Így félidőben nézzük csak, mik kerültek fel eddig a listánkra:

1. Harry Potter és a bölcsek köve (és szerintem az összes Harry Potternek is lenne a helye), mert a felolvasás nagyon élvezetes, a történet maga pedig kicsiknek és nagyoknak is lebilincselő, szórakoztató, varázslatos, izgalmas. Persze csak annak, aki beengedi a varázslatot.

2. Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról - mert kötelező minden házasság előtt és után álló férfinak is - márpedig mind Valamelyik csoportba tartoznak...

3. Ionkacsa - Vágó hangja még hitelesebbé teszi a felolvasott szöveget, és nem fárad el többszöri hallgatás után sem

4. Mazsola-sorozat (Mazsola, Megint Mazsola, Mazsola és Tádé) azért, mert a babáknak és a mamáknak is szórakoztató, Für Anikó előadása pedig nagyon sokat dob az élvezeten.

5. A három testőr Afrikában, mert Rejtő az Rejtő. Szerintem nem kell magyarázni.

És most következzen a  következő:

6. A Mester és Margarita 

Az eddigi ajánlások is nagyon szigorú pontrendszer alapján születtek: szerkesztőségünk melyik tagjának milyen viszonya van  az adott könyvhöz. Ez az ajánló is éppen ilyen lesz.
Gimnazista koromban kilószámra faltam a könyveket, szépreményű  és leendő bölcsészként. A Mester és Margarita egy Budapest-Szombathely odavissza-útba került, meg még egy kicsibe.

Mert genetikailag örököltem az orosz világhoz való vonzódásomat. Mert a mai napig elbűvöl az orosz irodalom. Van ezeken a regényeken valami finom máz, mindegyiken, ami biztosan felismerhetővé teszi az orosz regényeket. Olyannak érzem ezt, mint a szénaillatot a magyar regényeken.

Én kérek elnézést, nem tehetek róla.

A Mester és Margaritában is megvan ez a máz, csak éppen hiányzik belőle az a csend és lassúság, ami a nem megfelelő pillanatban kiválasztott orosz regényeket kiképzőssé tesz.
Mert van benne kellő izg- és "mozgalom".
A színek gyakori változtatása által majdnemhogy erőfeszítést igényel az olvasótól a regény, hogy hol is tartunk és hol is vagyunk, ami inkább a posztmodern irodalomra jellemző, de semmiképpen az oroszra. Akár posztmodern, akár nem.

Szeretjük még azért, mert vannak benne boszorkányok. Olyan boszorkányok, akikről elhisszük, hogy akár  mi is lehetnénk.

Már többször elnézését kértem azért, mert bölcsész volnék, így aztán szeretnem kell azokat a finom utalásokat és hivatkozásokat,. amik fontos és kevésbé fontos regényekre, kultúrkörökre, írókra, filozófiákra vonatkoznak.
Bárki észreveszi a fausti párhuzamokat, a pudlit, a sétapálcát, a boszorkányéjt például.

Szeretem benne Woland professzort. (Bár ő maga a Sátán, de ezzel most ne foglalkozzunk.) Tetszenek azok az irodalmi alakok, akik végtelenül okosak, elegánsak, többnyire magasak és soványak a képzeletemben. Woland ilyen. (És persze még sok másféle.)

Nem utolsó sorban pedig azért volt jó választás Szilágyi Tibor a regény felolvasásához, mert hagja tökéletesen passzol a regénynek a "mesés" elemeihez és az egész hangulathoz, ami a művet övezi. Továbbá megfelelő tempójú és stílusú felolvasása könnyen befogadhatóvá teszi azok számára is, akik a szemmel olvasásában hamarabb elfáradnak, mint mint a fülükkel olvasnak.

Mivel a könyv valamikor nálunk a "faktosoknak" kötelező olvasmány volt, ezért ajánlom azoknak a középiskolásoknak is,  akik nem elégszenek meg az Egri csillagok - Petőfi Sándor bűvkörébe szűkített kötelező olvasmányok listájával.
Magyarul: ha jobb jegyet szeretnél, ha szeretnéd bővíteni a tudásod, akkor ki ne hagyd ezt a regényt!

Néhány okos írás a műről:

• Tompa Andrea könyvajánlója (IN: Alexandra könyvesház Könyvjelzője)
• Megközelítések A Mester és Margarita értelmezéséhez (Spira Veronika, 1990)
• A bulgakovi etika és "teológia" néhány vonása (Spira Veronika, 1991)

Ti olvastátok a regényt? Ajánlanátok a mostani gimiseknek?