10 hangoskönyv, amit feltétlenül .... 4. rész

Az első öt helyezés már elkelt.

Így félidőben nézzük csak, mik kerültek fel eddig a listánkra:

1. Harry Potter és a bölcsek köve (és szerintem az összes Harry Potternek is lenne a helye), mert a felolvasás nagyon élvezetes, a történet maga pedig kicsiknek és nagyoknak is lebilincselő, szórakoztató, varázslatos, izgalmas. Persze csak annak, aki beengedi a varázslatot.

2. Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról - mert kötelező minden házasság előtt és után álló férfinak is - márpedig mind Valamelyik csoportba tartoznak...

3. Ionkacsa - Vágó hangja még hitelesebbé teszi a felolvasott szöveget, és nem fárad el többszöri hallgatás után sem

4. Mazsola-sorozat (Mazsola, Megint Mazsola, Mazsola és Tádé) azért, mert a babáknak és a mamáknak is szórakoztató, Für Anikó előadása pedig nagyon sokat dob az élvezeten.

5. A három testőr Afrikában, mert Rejtő az Rejtő. Szerintem nem kell magyarázni.

És most következzen a  következő:

6. A Mester és Margarita 

Az eddigi ajánlások is nagyon szigorú pontrendszer alapján születtek: szerkesztőségünk melyik tagjának milyen viszonya van  az adott könyvhöz. Ez az ajánló is éppen ilyen lesz.
Gimnazista koromban kilószámra faltam a könyveket, szépreményű  és leendő bölcsészként. A Mester és Margarita egy Budapest-Szombathely odavissza-útba került, meg még egy kicsibe.

Mert genetikailag örököltem az orosz világhoz való vonzódásomat. Mert a mai napig elbűvöl az orosz irodalom. Van ezeken a regényeken valami finom máz, mindegyiken, ami biztosan felismerhetővé teszi az orosz regényeket. Olyannak érzem ezt, mint a szénaillatot a magyar regényeken.

Én kérek elnézést, nem tehetek róla.

A Mester és Margaritában is megvan ez a máz, csak éppen hiányzik belőle az a csend és lassúság, ami a nem megfelelő pillanatban kiválasztott orosz regényeket kiképzőssé tesz.
Mert van benne kellő izg- és "mozgalom".
A színek gyakori változtatása által majdnemhogy erőfeszítést igényel az olvasótól a regény, hogy hol is tartunk és hol is vagyunk, ami inkább a posztmodern irodalomra jellemző, de semmiképpen az oroszra. Akár posztmodern, akár nem.

Szeretjük még azért, mert vannak benne boszorkányok. Olyan boszorkányok, akikről elhisszük, hogy akár  mi is lehetnénk.

Már többször elnézését kértem azért, mert bölcsész volnék, így aztán szeretnem kell azokat a finom utalásokat és hivatkozásokat,. amik fontos és kevésbé fontos regényekre, kultúrkörökre, írókra, filozófiákra vonatkoznak.
Bárki észreveszi a fausti párhuzamokat, a pudlit, a sétapálcát, a boszorkányéjt például.

Szeretem benne Woland professzort. (Bár ő maga a Sátán, de ezzel most ne foglalkozzunk.) Tetszenek azok az irodalmi alakok, akik végtelenül okosak, elegánsak, többnyire magasak és soványak a képzeletemben. Woland ilyen. (És persze még sok másféle.)

Nem utolsó sorban pedig azért volt jó választás Szilágyi Tibor a regény felolvasásához, mert hagja tökéletesen passzol a regénynek a "mesés" elemeihez és az egész hangulathoz, ami a művet övezi. Továbbá megfelelő tempójú és stílusú felolvasása könnyen befogadhatóvá teszi azok számára is, akik a szemmel olvasásában hamarabb elfáradnak, mint mint a fülükkel olvasnak.

Mivel a könyv valamikor nálunk a "faktosoknak" kötelező olvasmány volt, ezért ajánlom azoknak a középiskolásoknak is,  akik nem elégszenek meg az Egri csillagok - Petőfi Sándor bűvkörébe szűkített kötelező olvasmányok listájával.
Magyarul: ha jobb jegyet szeretnél, ha szeretnéd bővíteni a tudásod, akkor ki ne hagyd ezt a regényt!

Néhány okos írás a műről:

• Tompa Andrea könyvajánlója (IN: Alexandra könyvesház Könyvjelzője)
• Megközelítések A Mester és Margarita értelmezéséhez (Spira Veronika, 1990)
• A bulgakovi etika és "teológia" néhány vonása (Spira Veronika, 1991)

Ti olvastátok a regényt? Ajánlanátok a mostani gimiseknek?

10 hangoskönyv, amit feltétlenül meg kell hallgatnod, (Szerkesztői gyűjtemény) 3. rész

Az első két bejegyzésben (1. rész, 2. rész) eljutottunk a négy általunk jónak és meghallgatandónak ítélt hangoskönyvhöz.

Íme az ötödik, Rozi kolléganőnk "tollából", aki mellesleg megszállott olvasó és hallagtó is. Írni viszont annyira nem szeret, így egy rögtönzött interjú formájában osztotta meg velünk, mit és miért szeret hallgatni.

- Rozi, melyik az általad legjobbnak tartott hangoskönyv, amit valaha hallgattál? 
- Bármelyik Rejtőt szívesen hallgatom újra és újra, de azért a kedvencem A három testőr Afrikában.

- Miért pont ez? 
- Mert megtanultam belőle, hogy mindenhol vannak hősök, mindenhol van szerelem, mindenhol vannak kis emberek és nagy emberek. És mindig a kis emberek azok, akik mindent túlélnek.

- A regényt Reviczky Gábor olvassa fel. Hogy tetszett a felolvasás? 
- A két kedvenc felolvasóm Rudolf Péter és Reviczky. Ők azok, akik úgy olvassák fel a regényeket, hogy látom magam előtt a környezetet, a szereplőket, a hangulatot.
Szerintem nagyon jól át tudják adni a szereplők karakterét. Soha nem megyek könyv nélkül sehová, egész életemben olvastam és olvasok, ezért bátran állítom, hogy az ő karaktereik nagyon jól eltaláltak.

Reviczky úgy közvetíti számomra a nagy Levint, hogy azt érzem, akkor én is tudok főzni. Érzem az ételek ízét. 

- És miért szeretsz hangoskönyvet hallgatni. Egyáltalán - hol szoktál hallgatni? 
- Mivel szinte mindig olvasok, ezért komoly hiányérzetem van az olyan tevékenységek közben, mint a fürdőkádban ejtőzés.
A könyv  mindig vizes lesz, nagyon sok könyvet áztattam már el. De mióta megismerkedtem a hangoskönyvekkel, rájöttem, hogy a lejátszót kellő távolságba helyezem a kádtól, beállítom a hangot és már lehet is pihenni a vízben. Még a kezem sem fárad el, mikor azon ügyködöm, hogyan ne legyen vizes a könyv.

- Köszönjük Rozi, hogy megosztottad velünk a tapasztalataidat!