Nyelvtanulás és a hangoskönyvek

Szívem csücske ez a téma, és azt hiszem, még mindig nem tudatosult ez a magyar buksikban, hogy mennyire jó dolog idegen nyelvű hangoskönyvet hallgatni.

Nekem az első élményem ezzel a Narnia - The Lion, The Witch and The Wardrobe (audio CD) volt, Michael York felolvasásában.
Az angolom akkor még sokkal rosszabb volt, mint most, de akkor is vettem a bátorságot és nekiveselkedtem. Aztán persze hallgatva az egyetlen nehézséget az okozta, hogy néha a villamos tájékoztató hangja közbeszólt a regénybe, azt hiszem, ezt egy jó fülhallgatóval ki lehet küszöbölni.

Aztán megállás már nem volt, jöttek sorra a könyvek, egyik a másik után.

Néha már azt vettem észre, hogy később már nem is emlékeztem arra, hogy az adott művet milyen nyelven hallgattam, mert annyira megszokta a fülem.

De mi is történt eközben?
- Mivel olyan regényeket hallgattam, amik érdekeltek, szívesen hallgattam őket.
- Mivel hallgatás közben nincs lehetőség elmélázni egy-egy szó jelentésén, hiszen az előadó csak beszél tovább, őt nem érdekli, hogy nem értek mindent, így egy idő után már nem is akartam tudni az egyes szavak jelentését. Hiszen a regényben ezek többször is előfordulnak, így a különféle kontextusban könnyedén kitalálható volt a szó jelentése. Így tudtam meg, hogy mondják angolul a kuncogni, a sóhajtani szavakat például :)(Érdekes, hogy bizonyos szavak mennyire kötődnek ahhoz a környezethez, ahol megtanultam őket)
- Először könnyedebb olvasmányokat választottam, gyerekeknek szóló vagy ponyvairodalmat, így a megértés még könnyebben meg.
- Mivel sokat hallgattam ezeket a hangoskönyveket, a fülem is hozzászokott a hallgatás utáni megértéshez. Ezzel korábban nem nagyon volt tapasztalatom, hiszen az iskolában nagyon kevés hallgatási gyakorlat volt, azok is kifejezettem oktató szövegek és nem "élő" szövegek voltak. Ma már ha filmeket nézek, nem is figyelem a feliratot.

Miért is jó tehát a nyelvtanulóknak az idegen nyelvű hangoskönyvek hallgatása?
- Javítja a szövegértési képességet
- Javítja a hallás utáni megértést
- A szókincset növeli észrevétlen módon, de őrületes tempóban
- Élvezetes :)

Öt tévhit a hangoskönyvekről, azaz miért (ne) adjunk a gyerek fülébe hangoskönyvet

Már jó pár éve annak, hogy az első hangoskönyvek Magyarországon is megjelentek, mégis még mindig érezhető némi ellenérzés a hangoskönyvvel kapcsolatban, főleg, ha a gyerekek, vagy a kötelező olvasmányok nem könnyű és fájdalommentes terepére tévedünk.
Nézzük az öt leggyakoribb tévhitet, ami a hangoskönyvek kapcsán felmerül:

• Ha a gyerekem hangoskönyvben hallgatja meg a kötelező olvasmányt, akkor az olyan, mintha lemásolná valakiről a kitöltött olvasmánynaplót.

A hangoskönyv hallgatása (ha az a teljes szöveget tartalmazza) teljesen egyenértékű az olvasási befogadással, csak éppen egy másik érzékelési területen zajlik. Míg külföldön a „füllel olvasás” már teljesen elfogadott dolog, itthon még mindig nem tekintik egyenértékű, de más módú befogadási formának.
Sokaknak, például az olvasási nehézségekkel küzdőknek vagy azoknak, akik a hallás utáni megértésben erősebbek, sokkal hatékonyabb formája lehet az olvasásnak, nem pedig annak ellenlábasa.

• Ha hangoskönyvet hallgat a gyerekem, akkor nem ismeri meg az egész művet.

Tény, hogy vannak rövidített változatú hangoskönyvek, ez esetben a lemezen nem a teljes mű hallható, csak annak egy kivonatolt, szerkesztett változata. Ez esetben is hozzáértő szerkesztők végzik el a műnek a hallgatásra szánt szerkesztését. Manapság, mivel az mp3 formátumban történő kiadás olcsóbb és megvalósíthatóbb, mint korábban, már nem szükséges „spórolni” a hellyel és a szöveggel. Emiatt a hosszabb művek ma már szinte minden esetben teljes hanganyaggal kerülnek forgalomba.

• A hangoskönyv hallgatása csak ront a mű befogadásán a monoton felolvasás és a rossz minőségű hang által.

A hangoskönyv „gyerekkorában”, mikor még elsősorban vakok és gyengénlátók számára készültek ezek a hallgatható könyvek, amatőr felolvasók vagy amatőr színészek olvasták fel a műveket. Még ma is hozzáférhetők ilyen hangoskönyvek, például a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében sok ilyen található. A kereskedelemi értékesítésre szánt hangoskönyvek nagy részét azonban ma már országunk legjobb színészei olvassák fel. Például remek felolvasó Reviczky Gábor, Galambos Péter (Galamb), Rudolf Péter vagy Für Anikó.

• A hangoskönyv hallgatása hátráltja a fantázia fejlődését, a könyv befogadását.

Azért, mert nem a belső hangunkon halljuk a szöveget, hanem egy képzett színész intonációjával és előadásában, a fantázia ugyanúgy működik: a szereplőket el kell képzelni, az eseményeket ki kel találnunk. Ráadásul a tudatos, átgondolt hangok, szerepek még segíthetnek is az egyes karakterek jobb elképzelésében.

• A hangoskönyv a vakok számára készült és azoknak, akik utálnak olvasni.

A vakoknak és gyengénlátóknak (és vegyük ide az időseket is, akiknek már a szeme hamar elfárad) valóban nagy segítség és nagy élvezet a hangoskönyv hallgatása.
Továbbá az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek, felnőtteknek is: képzeljünk el valakit, aki tiszta szívéből gyűlöli az olvasást, mert diszlexiás, nehezen olvas, nem is érti, mi a jó az olvasásban. Egyszer csak találkozik a hangoskönyvekkel és bumm! Rájön, micsoda csodás világ, mennyi fantázia, mennyi szépség van az irodalom világában. És számára egy életminőséget javító találmány ez.
Tehát valóban, lehet, hogy azoknak van, akik utálnak olvasni, csak ne feledjük: a hangoskönyv hallgatása is olvasás és pont az olvasást hivatott megszerettetni. És itt az olvasás alatt az irodalom befogadását, a művek megismerését értem.

Bogyó és Babóca hangoskönyv

Nagy meglepetés volt, mikor értesültünk róla, hogy Bartos Erika könyveiből hangoskönyv is készült és készül.

Egyrészt azért, mert szerintünk a hangoskönyvek hallgatása igenis jó hatással van a gyerekek fantáziájára.
Lehet, hogy amikor sokan felháborodnak azon, hogy a gyerek elé hangoskönyvet teszünk, az milyen rossz hatással van rá, de akkor gondoljunk csak a saját gyerekkori élményeinkre, mikor még a jó öreg bakelitlemezeken hallgattuk pl. A Lóci óriás lesz és a többi verseket, meséket.
Én például megbabonázva ültem a lemezjátszó előtt, közben tettem-vettem és észrevétlenül tanultam meg ezeket a meséket.

Bár azóta elmúlt úgy 25 év, de mikor a vers odaért, hogy "És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek körülöttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnőtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.",
a mai napig emlékszem arra a képre, amit ekkor elképzeltem.

No, de Szabó Lőrinctől vissza a másik kedvenchez: Bartos Erikához.

A bájos mesékből egy huszonhat részes rajzfilmsorozat készül, társasjátékok, plüssállatok születnek a csigafiú és a kis katicalány alakjából.

Hangoskönyvben is sorra jelennek meg majd a részek, nemrégiben látott napvilágot az első hangoskönyv: Bogyó és Babóca - A barátság.
A lemezt Pogány Judit olvassa fel, azt hiszem az ő hangját és alakítását nem kell bemutatnom, gondoljunk csak a Vuk-ra, ahol a is Vuk-nak adta a hangját vagy a Pom-Pom meséire hangoskönyvben.

Ezen a lemezen a következő mesék hallhatók:
A barátság
A szivárvány
A papírsárkány
Boszorkányok
A barlangi pók
Tengeri kaland
Egy nap az óvodában
A fülgyulladás
A kis dongólány

A következő hangoskönyvek megjelenése még őszig várható.
A meséről és a szereplőkről mindent megtudhattok a Bogyó és Babóca oldalán. 

Nektek milyen élményeitek vannak ezekkel a mesékkel?
És a hangoskönyvet hallgattátok már? Hogy tetszett?