A minap (na jó, pont ma) olvastam egy blogbejegyzést, mely azt firtatja, hogy a hangoskönyv márpedig pocsék ajándék.
Nézzük az érveit kijegyzetelve:
1. "A hangoskönyvet ezzel szemben egyetlen érces vagy búgó hang olvassa fel, sok esetben háttérzajok sincsenek, a hallgató passzív, és ha még a szeme is csukva van, egyenes az út az elalváshoz!"
Igen, éppen ez a hangoskönyv lényege és ez különbözteti meg a hangjátéktól. A két dolog két külön műfaj, nem összekeverendő és nem összevetendő.
A hallgató nem passzív, hiszen a képzelete ugyanúgy dolgozik, csak a befogadó eszköz más: nem a látás érzéke aktivizálódik, hanem a hallása. Akkor ezek szerint a hallás alsóbbrendű érzékszerv lenne?
2. " A természetellenességet tovább tetézi, hogy a női szereplők is mondjuk Bodrogi Gyula hangján szólalnak meg…"
Ismért ugyanaz a kérdéskör: hangjáték vs. hangoskönyv. A hangoskönyv - ezek szerint még mindig - szokatlan befogadási forma.
3. "Hamar rá kellett jönnöm, hogy a steril szinkronstúdióban felvett egyszemélyes, modoros felolvasásnál még az is jobban leköt és éberebben tart, ha Bolgár György beszélget valakivel az uniós térségfejlesztési támogatások rendszeréről."
A felolvasás minőségénél csak egy dolog tudja jobban elrontani a hangoskönyvet: ha a mű maga is - nos, nem tartozik a legnagyszerűbbek közé. (Erről már korábban értekeztem itt)
Ha az a szerencsétlenség történt életünkben, hogy az első hangoskönyv-élményünk éppen egy nem szimpatikus felolvasó vagy nem szimpatikus felolvasási stílus közvetítésével történt, az felettébb kellemetlen.
De ne adjuk fel, igenis vannak hiperszuper, megaklassz felolvasások is. (Bár gyerekeknek való, de én imádom a Mazsola és Tádét Für Anikó közvetítésében.) És igen, vannak olyanok is, amik szerintem, szerintünk sem annyira jól sikerültek. Van ilyen.
A fent hivatkozott blogbejegyzés néhány kommentjéből:
4. "Szerintem a hangoskönyv alapvetően vakoknak van, meg azoknak akik utálnak olvasni."
A vakoknak és gyengénlátóknak (és vegyük ide az időseket is, akiknek már a szeme hamar elfárad) nagy segítség és nagy élvezet a hangoskönyv hallgatása. Továbbá az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek, felnőtteknek is: képzeljünk el valakit, aki tiszta szívéből gyűlöli az olvasást, mert diszlexiás, nehezen olvas, nem is érti, mi a jó az olvasásban. Egyszer csak találkozik a hangoskönyvekkel és bumm! Rájön, micsoda csodás világ, mennyi fantázia, mennyi szépség van az irodalom világában. És számára egy életminőséget javító találmány ez.
És ott van egy egyszerű háziasszony, aki két gyereket nevel, főállása van. Napközben nem ér rá olvasni, este néha már fáradt a szeme, hétvégén a gyerekekkel vannak. Viszont míg meg a gyerekért az ovi, míg a bankban áll sorba, míg a tömött metrón zötykölődik, vagy mikor tele mindkét keze a buszmegállóban, vagy mikor négy ember ruháit vasalja vasárnap esténként - nem látássérült, és nem is lusta, mégis számos lehetősége nyílt ezzel az olvasásra.
Aztán ott van Mr. Üzletember, aki George Cloony módjára járja az országot és a világot. Az autóban nem tud olvasni, hiszen az utat nézi, a repülőre nem visz könyvet, mert sok pakkal nem jó utazni, de ha összeszámoljuk, hány órát tölthet így olvasással, és ez mennyi plusz élvezetet, kultúrát és műveltséget jelent: szép kis összeg jönne ki.
Nem lusta, nem látássérült, csak éppen nincs lehetősége olvasni.
5. "a hangoskönyv ajándéknak nem jó, mivel ingyen is le lehet tölteni nem érdemes rá pénzt pazarolni"
Erre nem is fordítanék sok szót. Ingyen letöltött hangoskönyvet ajándékba adni azért ciki.Miért nem inkább egy fénymásolt könyvet?
Elfogadom, ha valakinek nincs rá pénze, de a komment megfogalmazása azért ebben a formában bicskanyitogató. Szerintem.
Ha szeretnél mindent megtudni a hangoskönyvekről, ha érdekelnek az újdonságok, ha beszélgetni szeretnél arról, amit hallgattál vagy éppen valami másról, akkor gyere, olvass és írj!
2010. április 28., szerda
2010. április 26., hétfő
10 hangoskönyv, amit feltétlenül meg kell hallgatnod, mielőtt… tudod... (Szerkesztői gyűjtemény) 2.
2. rész, 2-4. helyezésig
Kedves kolléganőnk, Bari kedvencei következnek:
"Az 1. helyen Dr. Bartha András Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról című hangoskönyv áll.
- szenzációs maga a mű, a mondanivalója
- a felolvasásás remek, kellemes és találó hang ehhez a műhöz
- 30 év feletti korosztály számára "kihagyhatatlan", házasulandó férfiaknak kifejezetten ajánlott!
- bogarásztam a www.hangoskonyv.hu oldalon úgy találtam rá korábban, a címe alapján találó volt, nem csalatkoztam benne.
Második helyen az Ionkacsa, molekulák rágcsálva című hangoskönyv áll. Okok:
- szórakoztató, autóvezetéshez kifejezetten ajánlott
- Vágó remek előadó, szinte rá "írták" ezt a felolvasást
- ajánlás útján vásároltam meg
- sokszor meghallgatható, mégsem unja meg az ember
Harmadik helyen Bálint Ágnes Mazsola-sorozata áll.
Okok:
- számomra nosztalgia, de a babánknak is szórakoztató
- számomra nosztalgia, de a babánknak is szórakoztató
- Für Anikó hangja kitűnően visszahozza a mesét, amelyet egykor a képernyőn láttam
- azt hiszem ez olyan "neverendingstory":)))"
2010. április 22., csütörtök
10 hangoskönyv, amit feltétlenül meg kell hallgatnod, mielőtt… tudod... (Szerkesztői gyűjtemény)
10 hangoskönyv, amit feltétlenül meg kell hallgatnod, mielőtt… tudod... (Szerkesztői gyűjtemény)
Hogyan állt össze ez a lista?
Egy könyvet egy dolog tud nagyon elrontani: ha rosszul van megírva. A hangoskönyv esetében emellé még hozzájárul egy olyan nem éppen elhanyagolható tényező, hogy a felolvasó hogyan adja elő a könyvet. Ugyanakkor a jó felolvasás az egekbe is emelheti a papíron esetleg nehezebben emészthető művet.
A felolvasó feladata, felelőssége nagyon nagy: meg kell találnia azt a hihetetlenül érzékeny pontot a túlmagyarázó, túldramatizáló felolvasás és a szenvtelen, érzelemmentes felolvasás között.
Jelen lista összeállításában a tényezők játszottak szerepet:
Szerkesztőink milyennek találják a felolvasást, a művet magát.
1. hangoskönyv
1. hangoskönyv
Miért jó a regény maga?
Hogy a könyv miért jó, arról egy egész világnyi ember vitatkozik. Valakiket egyszerűen csak elvarázsol a mese és a tény, hogy a gyerekek (és a felnőttek) örömmel olvasnak.
De mivel az a toplista a mi szerkesztőségünk véleményén alapszik, szerintünk tehát.
Mi szeretjük ezt a könyvet. Az izgalmat, a mesét, a kalandot benne. A mély barátságot, hűséget, ami a kis szereplőket összeköti. Szeretjük Hermionét, mert igazi kis bosszantó okostojás, de a szeretnivaló fajtából. Szeretjünk, ahogy végigdörmögi a hét évedot és megingathatatlan hűséggel követi Harryt jóban-rosszban. És persze Harryt, mert bátor, ismeri a jó és a rossz közti különbséget már az első részben is.
Szeretjük, mert jó olvasni.
Miért jó a hangoskönyv?
A hangoskönyv, bár nem egy mai darab, még mindig megérdemli, hogy évente mindig újrahallgassuk.
Kern András felolvasása jó. Így tőmondatban.
A felolvasás folyamata azonban nem volt szokványos: a színész bár ismerte a regényfolyam körüli hajcihőt, magát az írást nem olvasta. Mindig csak 30-40 oldalt olvasott előre, így alakult ki az a – az első regényben még csak 15-20 karakterek – repertoár, mellyel egy egyes szereplőknek kölcsönzi a hangját.
A felolvasás nincs túljátszva, nincs túldramatizálva, ugyanakkor nem felolvasós, unalmas. Hanem egész egyszerűen tökéletes, pont megfelelő.
A Harry Potter és a bölcsek köve c. hangoskönyv 7 CD-n tartalmazza a regény teljes hanganyagát, mintegy 9 óra hosszan.
2010. április 14., szerda
A felolvasás művészete
Réges-régen, mikor még a hangoskönyvek csak a vakok és gyengénlátók számára készültek, mikor még ügyes kiadók nem ismerték fel, hogy bárki számára hasznos és élvezetes a hangoskönyveket hallgatni (holott könyvtárakban már akkor is bárki számára hozzáférhetőek voltak), a felolvasás minősége sem igazodott a széles és magas igényekhez.
A felolvasók egyszerűen csak felolvasták a szöveget. Pont. A hallgatók pedig meghallgatták. Pont.
Olyasmi lehetett ez, mint szintén réges-régen az alámondásos szinkronok a filmek világában.
Hogy lett ebből egy külön művészet?
Legelőször is a felismerés által: ha a felolvasó előadói minőségben is alkot, sokkal klasszabb előadások születnek.
Persze sok tapasztalás kellett ehhez.
Előfordult, hogy a felolvasó a többórányi felvétel végén realizálta, hogy a a műben több szereplő van, némelyik pedig bizony erős akcentussal. Kezdődhetett előről az egész felvétel.
Ahhoz, hogy a hallgatók számára ne vesszen el semmi a mű eredeti hangulatából, bizony a különféle akcentus, dialektusok megjelenítése központi kérdés.
Néha a felolvasók, az előadók úgy segítik saját munkájukat, hogy a "forgatókönyvet", a szövegkönyvet különféle színekkel jelölik: barna kihúzófilccel jelölik a konzervatív hivatalnokot és lilával az ugribugri házvezetőnőt. Így mikor rápillant a szövegre, a színek segítenek neki a következő szereplőre, hangra, stílusra váltani. Nem ritkán ez akár 20-60 színt is jelenthet. (Micsoda üzlet ez a filctollgyártók számára, igaz? :))
Ez a módszer egyébként azért is jó, mert a felolvasás akkor lehet igazán sikeres, ha minél kevesebbszer szakítják meg a felvételt. (Legalábbis hosszú időre)
Hiszen másnap, vagy pár nap múlva, mikor visszatérnek a felvételhez, könnyen előfordulhat, hogy nem találja el ugyanazt a hangot, tempót, dinamikát és stílust, amit korábban használt.
Ezek a "stíluscsomagok" egy-egy szereplőhöz is kötődnek, mely a felolvasóban kialakul, megalkotja a saját szereplőgárdáját. Így a különféle Rejtő-művekben előforduló, újra és újra felbukkanó szereplők mindig azonos karakterként jelennek meg.
Vannak egyébként olyan dolgok,melyekre senki nem gondolna egy hangoskönyv felvétlele előtt.
Egyszer egy felolvasó selyemingben érkezett a felvételre, aztán hamar kiderült, hogy minden mozdulatnál hallatszik a selyem suhogása. Így míg a producerek leszaladtak egy pamutpólóért, a felolvasó félmeztelenül állt a mikrofon előtt.
(A bejegyzést ez az írás ihlette)
Kedvet kaptál, hogy felolvasd valamelyik kedvenc művedet vagy éppen a saját írásodat? Írj nekünk, van egy tippünk.
Egyébként: szerintetek mitől lesz jó egy felolvasás?
A felolvasók egyszerűen csak felolvasták a szöveget. Pont. A hallgatók pedig meghallgatták. Pont.
Olyasmi lehetett ez, mint szintén réges-régen az alámondásos szinkronok a filmek világában.
Hogy lett ebből egy külön művészet?
Legelőször is a felismerés által: ha a felolvasó előadói minőségben is alkot, sokkal klasszabb előadások születnek.
Persze sok tapasztalás kellett ehhez.
Előfordult, hogy a felolvasó a többórányi felvétel végén realizálta, hogy a a műben több szereplő van, némelyik pedig bizony erős akcentussal. Kezdődhetett előről az egész felvétel.
Ahhoz, hogy a hallgatók számára ne vesszen el semmi a mű eredeti hangulatából, bizony a különféle akcentus, dialektusok megjelenítése központi kérdés.
Néha a felolvasók, az előadók úgy segítik saját munkájukat, hogy a "forgatókönyvet", a szövegkönyvet különféle színekkel jelölik: barna kihúzófilccel jelölik a konzervatív hivatalnokot és lilával az ugribugri házvezetőnőt. Így mikor rápillant a szövegre, a színek segítenek neki a következő szereplőre, hangra, stílusra váltani. Nem ritkán ez akár 20-60 színt is jelenthet. (Micsoda üzlet ez a filctollgyártók számára, igaz? :))
Ez a módszer egyébként azért is jó, mert a felolvasás akkor lehet igazán sikeres, ha minél kevesebbszer szakítják meg a felvételt. (Legalábbis hosszú időre)
Hiszen másnap, vagy pár nap múlva, mikor visszatérnek a felvételhez, könnyen előfordulhat, hogy nem találja el ugyanazt a hangot, tempót, dinamikát és stílust, amit korábban használt.
Ezek a "stíluscsomagok" egy-egy szereplőhöz is kötődnek, mely a felolvasóban kialakul, megalkotja a saját szereplőgárdáját. Így a különféle Rejtő-művekben előforduló, újra és újra felbukkanó szereplők mindig azonos karakterként jelennek meg.
Vannak egyébként olyan dolgok,melyekre senki nem gondolna egy hangoskönyv felvétlele előtt.
Egyszer egy felolvasó selyemingben érkezett a felvételre, aztán hamar kiderült, hogy minden mozdulatnál hallatszik a selyem suhogása. Így míg a producerek leszaladtak egy pamutpólóért, a felolvasó félmeztelenül állt a mikrofon előtt.
(A bejegyzést ez az írás ihlette)
Kedvet kaptál, hogy felolvasd valamelyik kedvenc művedet vagy éppen a saját írásodat? Írj nekünk, van egy tippünk.
Egyébként: szerintetek mitől lesz jó egy felolvasás?
2010. április 2., péntek
Hangoskönyvek hallgatása a csemetékkel - hasznos és élvezetes
Miért és hogyan hallgassunk a gyerekekkel együtt hangoskönyveket?
Ha együtt hallgatjuk a gyerekkel a hangoskönyveket, ez nemcsak élvezetes, de hasznos idõtöltés is lehet. Nem kell a szobában maradni, bárhová magunkkal vihetjük: a kertbe, a kirándulás alatt megpihenve, külföldre vagy éppen az út során is lehet hallgatni.
Rengeteg lehetõség arra a gyerekeknek és a szülõknek is, hogy együtt hallgassák, élvezzék a hangoskönyveket, utána pedig egymással megosztva maradandó élmény maradhat.
Lehet hallgatni kikapcsolódásként, pihenésként, összekötve az iskolai feladatokkal, témákkal, vagy éppen azokat megelõzve, segítve. A képességfejlesztésben is jól hasznosítható – minden korosztály számára.
• fejleszti a szövegértési képességet
• segíti a képzelõerõ használatát
• a figyelem, az összpontosítás fejlõdik
• gondolkodásra serkent
• a hallás utáni megértést is finomítja
Fontos azonban, hogy a megfelelõ mûvet válasszuk ki a közös hallgatáshoz.
• Olyan könyvet válasszunk, ami megfelel a csemetekorának. Egy túl egyszerû történet a kisebbnek szórakoztató, például kitûnõ választás a Bambi vagy a Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (audio CD), de a nagyobbak már unalmasnak találhatják. Egy bonyolultabb, több (rejtett) mondanivalóval rendelkezõ történet a nagyobb gyerekek számára hasznos és elgondolkodtató lehet A kis herceg, a Harry Potter és a bölcsek köve.
• A téma kiválasztásakor a gyerekek érdeklõdését vegyük alapul! Nname#(REB 9em árt azonban, ha néha olyan témát is a „fülükbe adunk”, amivel szélesedik az ismereteinek a köre. Sok hangoskönyv kiegészíti az iskolában tanultakat. Mennyivel érdekesebb egy novella, regény vagy ismeretterjesztõ hangoskönyvet meghallgatni, mint csupán a száraz iskolai tananyagra támaszkodni!
• Ne erõltessük a hallgatást! Ha a csemete elfáradt, állítsuk le kicsit a lemezt.
Míg az olvasás alapvetõen magányos tevékenység, egy hangoskönyvet a család összes tagja tudja egyszerre hallgatni. Ez számos lehetõséget vet fel, hogy kiaknázzunk a „beszélõ könyvek” lehetõségeit.
• Míg anya fõz, a gyerekekkel egy térben lehetnek, és hallgathatják együtt bármelyik Mazsola-történetet. Közben a vacsora elkészül, és mire mindannyian az asztalhoz ülnek, a gyerekek elmesélhetik apának, mit hallgattak!
• Mindenki elmondhatja a véleményét a történetrõl, a szereplõkrõl, a felolvasás módjáról. Gyûjtsék össze, kinek mi tetszett, mi nem tetszett például A hétfejű tündér meséiben.
• A hallgatás után rajzolják le a gyerekek a kedvenc szereplõiket a Pom Pom meséiből!
• Készítsenek közösen képregényt a hallottak alapján a Túl a Maszat-hegyen meséből!
• Játsszák el a Tündér Lala történetét!
Önök hogyan hallgatnak (otthon) hangoskönyvet?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)